2010. november 27., szombat

Egy jó este emlékére.....






Jó buliban voltunk, de ezt a képekről is látni majd.....nagyon jól éreztük magunkat.
Beöltözős buli volt, és egy lakatosné vajon minek öltözhetne??? Hát valami olyasmit vettem fel ami amúgy is a szekrényemben volt, csak nem éppen együtt használtam eddig ezeket a ruhadarabokat :) A képek magukért beszélnek..... de ha valaki nem találta volna ki cigányasszonyka voltam :)))))

Új képek a kicsikről :)







Szépen nődögélünk....már 4 hetesek vagyunk :) Minden a legnagyobb rendben a kicsikkel sokat esznek, sokat alszanak és egyre többet játszanak. A fogaik már lassan életveszélyesek :)

2010. október 29., péntek

Képek











Rájöttem, hogy nem fogok ráérni, vagy ha lesz is időm, a gépet tuti, hogy a család többi tagja fogja birtokolni. Tehát ígértemhez híven, lássuk a farbát...............................

Heten, mint a gonoszok :)

Megérkeztek a pöttömök!!! 5 Fiú, és 2 Kislány....
Szerdán este indult meg a vajúdás olyan 10 körül, és tegnap este 10-kor, azaz csütörtökön született meg az utolsó kislány. Dessy-ke nagyon jó anya, néha túlzásba is viszi a nagy takarítást. Az utolsónak született kilány magzatvizet nyelt, és azt hittem, hogy reggelre elmegy, nem tudott szopizni, mert közben nem kapott levegőt. Egész éjjel mellette voltam, és próbáltam a cicire pakolászni. Olvastam a neten, hogy az infra lámpa kiszárítja ilyenkor a vizet a tüdőből, és nem kap tüdőgyulladást. Próbáltam állandóan az infra alatt tartani....sikerült, mert olyan éjjel 2 és 3 között egyszer csak elkapta az ütemet..... :)
Képeket holnap rakok fel, addig csak várjatok :)
Állati fáradt vagyok, azt hiszem!!!!!

2010. október 28., csütörtök

New York Hot Dog :)



A mentségem a következő az eltűnésre....igaz nem hónapok voltak :)
Megvettük első itteni cégünket. Nem volt kis döntés, és nem volt kis kiadás. Egyenlőre a dolog fellendítésén ügyködöm, azaz intézem a marketing oldalát a dolognak.
Ez egy mozgó hot dog cart, amivel rendezvényekre, beach-ekre, vagy akárhova oda lehet állni és árusítani a fini hot dogot és fánkot, meg hideg italt. Erről egyenlőre ennyit, mert nem szeretnék semmit sem elkiabálni, de nagy terveim vannak a dologgal :)
Csináltam neki oldalt. Egyenlőre blogot, mert a honlap azért kemény lóvé, arra mostan nem fussa :)
http://nyhd73.blogspot.com/.....tessék nyálat csorgatni :))))


Éppen ezekben a percekben vajúdik a kisebbik szukánk Dessy. Nagyon remélem, hogy mihamarabb túl leszünk a dolgon, mert éjszaka sem tudtam aludni, és most dél.....talán estig meglesznek a kicsik. Nem lesz nagy alom, Én 5-6 kiskutyára számítok. Ennek nagyon örülnék, mert a csajszi is gyakorlatlan, első alom, és most semmi időm nem lesz a gyerkőcöket cumis üvegezni :)))

És elindult a tyukoldában a munka. Igaz nem minden nap megyek, de már beindultak a tojó madarak. Na most lesz ám gondolkodás, hogy ki, mikor, hova menjen, vagy ne menjen.
Ugye a vállalkozás az első, és a legfontosabb dolog, persze a kutya után :) De tényleg, mostanra fogalmam nincs, hogyan tovább, hiszen nyakunkon a nyár, az igazi cart szezon. Közben a PR papírokat a jövő héten adom fel, és oda ugyi nagyon jó lenne a bejelentett állás, referenciával. Tehát addig amíg nincs meg a PR, nem jöhetek el a tyukoldából, és ráadásul szeretem a főnökömet, nagyon jó emberek, tiszta lelki ismeret furdalásom van----már most.
Már annyit agyaltam, hogy lassan meghasad az a pöttömnyi kis micsoda a koponyámban, de nem jövök rá a megoldásra. Tegnap már kitaláltam, hogy csak akkor foglalkozom a problémával, ha már ténylegesen az orrom előtt van. Várok, hogy mikor hova kell majd menni, és valahogy megszervezem a dolgot sitty-sutty......vagy legalábbis ezt gondolom.
És már megint agyalok.......................huuuuuuuuuu :))))))

2010. október 7., csütörtök

Felelőtlen kutyatenyésztés




A múlt héten Feilding-ben voltunk a szokásos Nemzetközi Kutyakiállításon. Nem tudom miért hívják nemzetközinek, amikor ide a világ legvégére még Ausztráliából sem jön senki, de Ők tudják:)
Csak a legkisebb csajszit /kutya csajszi/ vittük magunkkal, mert inkább a kirándulás öröméért mentünk, mint új babérokra törni.
És nem is a kirándulásról szeretnék írni pár sort, hanem az ott felmerülő problémáról ami most már sajnos minket is érint.....
Eddig csak sejtettük, hogy a megtartott kutyánk Lizy, elképzelhető, hogy örökölte az epilepsziát az apjától. Voltak kósza szóbeszédek, de inkább a tényeknek szeretek hinni, hiszen az emberi "jóakarat" nem ismer határokat. Amikor fedeztettük a kutyánkat, Wena-t, még nem tudtuk, vagyis a kan tenyésztője eltitkolta, hogy a kutyája epilepsziás. Akkor ez a kutya az ország legeredményesebb kanja volt, így eszünkbe sem jutott egy pillanatra sem, hogy a tenyésztője ekkora aljasságra képes.
A kan már nem él, egy epilepsziás roham közben meghalt. Amit most megtudtunk, hogy egy testvére Ausztráliában él aki szintén beteg, és van már olyan gyereke is aki szintén mutatja a betegség jeleit.
Na, a lényeg, hogy itt vagyunk egy olyan kutyával akit tenyésztési céllal tartottunk meg, de már nyugdíjban van. Másfél éves, életerős, soha nem tudhatjuk, hogy mikor jön elő az akár halállal is járó betegség. Szívem szerint csinálnék valamit azzal az emberrel aki ennyire felelőtlenül gyártja a kutyákat, nem törődve azzal, hogy családok tagjai lesznek, olyan emberekhez kerülnek akik imádják ezeket a kutyákat, és más felelőtlensége miatt elveszthetik. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen betegség hatalmas szenvedéssel jár a kutyának.
Nagyon mérges vagyok, és még annál is jobban tehetetlen.....nem tudok mit csinálni, nincs semmi módja annak, hogy valamit tehessek, nincs semmi következménye.......habár ez csak a törvényes megoldásokra igaz!!!
Egyet megfogadtam, hogy nem hagyom el a kutyámat, ha beteg lesz, ha nem, mert az is előfordulhat, és ebben bízom, hogy nem mutatkoznak majd Rajta a betegség tünetei, és szépen le éli az életét, de kölykei akkor sem lehetnek, mert az utódoknál halmozottan jelentkezik a betegség. De nem hagyom ennyiben a dolgot...."mindenki megjön egyszer"!!!!!!

Kreatív blogger díj...de pont Nekem????? :)


NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM KRINYA, ÉS ADOM IS TOVÁBB A STAFÉTA BOTOT!! :)

Amit tenned kell:
1: tedd ki a blogodba a kreatív blogger emblémát
2: válassz öt embert, aki véleményed szerint érdemes rá
3: írd ki a nevüket, és lapjuk linkjét
4: szólj nekik, hogy nézzék meg blogodat, ahol szerepelnek és ennyi :)


és akiknek Én adom a díjat...............

1. MartinIsti blogja: http://martinisti.wordpress.com/
2. Ágica blogja: http://mezrablomanci.blogspot.com/
3. Ági blogja: http://www.go2melbourne.blogspot.com/
4. Herrbakos blogja: http://herrbakos.blogspot.com/
5. Györgyi blogja: http://www.keribredsotudja.blogspot.com/

Mostantól Rajtatok a világ szeme, Adjátok tovább 5 olyan blogolónak akik lekötik a figyelmeteket :))))







2010. szeptember 30., csütörtök

Éppen ma......


Igen-igen, éppen ma két éve, hogy beindult a Lakatos Család. Én azt az időpontot számítom az évfordulónak amikor a Férjemet, és a Lányomat láttam eltűnni a reptér azon folyosóján ahova Mi már nem mehettünk. Egy érzésre emlékszem, hogy végre csinálunk valami felejthetetlent, olyat amit az ember az unokáinak mesél, olyat amit nem sokan tesznek meg. Boldog voltam, pedig így visszanézve nagyon nagy kockázatot vállaltunk, tulajdonképpen fogalmunk nem volt, hogy mit is csinálunk. De....., és számomra ez a lényeg, semmit nem csinálnék másképpen!!! Semmit sem, mert ami ezek után jött, attól többek, tapasztaltabbak, okosabbak, türelmesebbek, kiegyensúlyozottabbak, összetartóbbak lettünk. Otthon sem volt baj Velünk mint CSALÁDDAL, de itt sok mindent megismertünk egymásból, ami szerintem otthon kimaradt volna. Például Én rettegek attól, hogy a Gyerekeim úgy nőnek fel, úgy mennek el a szülői házból, hogy nem ismerem meg Őket. Engem nem ismernek a Szüleim... Nem tudom, hogy vágynak-e rá, mert soha nem mondták, sőt, inkább azt hangsúlyozták, hogy "mi ismerünk igazán, hiszen a gyerekünk vagy, mi csináltunk" Na ez hülye hozzá állás :) Én tudni akarom, hogy milyenek a gyerekeim, szeretni és elfogadni Őket úgy ahogy vannak .....azért, hogy VANNAK. És ezt kimutatni, mondani, hogy tudják!!! Összekovácsolt Bennünket ez a két év. Bármi is jött megbirkóztunk vele, és most már úgy érzem, hogy akármire képes lennék, de tényleg bármire. Nincs akadály, nincsenek korlátok....csak az akarat van, és a pozitív életszemlélet!!!
KÖSZÖNÖM, HOGY VAGYTOK NEKEM....ÉLETEM, KORI, ESZTI!!!!!

2010. szeptember 27., hétfő

Itt a TAVASZ


Ehhez próbáltam valami jó színt találni...remélem sikerült.
Minden virágba borult, sőt a nagy kedvencem a magnólia már le is virágzott nagyjából.
Imádom azt az időszakot, akkor is ha sok az eső, mert azt is szeretem. Tulajdonképpen szeretem a hideget, a meleget, a szelet, az esőt, a havat, a napsütést, a szivárványt, és mindent ami a természettel kapcsolatos. Sőt!!! ÉLNI szeretek.......ha jobban bele gondolok :)
Biztosan a tavasz teszi, igaz vannak ilyen föld felett lebegős időszakaim, egyre gyakrabban. Magam generálom ezeket, mert nagyon jó ebben az állapotban lenni.....szeretem az életemben jól érezni magam :))))
Tegnap voltunk egy kicsit kirándulni, nem messze, innen 15 km-re egy közeli parton. Igazából semmi különöset nem csináltunk, reptettük egy kicsit a sárkányt, hallgattuk a hullámokat, szépen sütött a nap, beszélgettünk, sokat nevettünk.
Nincs is mit ehhez hozzátenni...... :))))

Jesszusom.................lehet, hogy SZERELMES vagyok már megint????!!!!!! :)

2010. szeptember 20., hétfő

Hoppá 2 :)


Pénteken megkaptuk az ITA csomagot. Későbbre vártuk, hiszen hétfőn láttam az Immigration oldalán, hogy az előzetes vizsgálaton átjutottunk, és majd küldik.Ebben mindenféle szépséges dolog van, amire majd szükségünk lesz a PR megszerzéséhez.
Kaptunk egy szép levelet, hogy mi van a csomagban, és miket kell beszerezni...., kaptunk még egy levelet, hogy Október 1.-től felemelik a GST-t így 12,5%-ról 15%-ra, tehát mindenféle eljárási összeg is emelkedni fog!!!
Kinyomtatva elküldték az online beadott EOI-t, és ahol kiegészítés kell, vagy valamilyen papírra van szükségük ott megjegyzés is van írva. Kaptunk 4 csomag orvosi brossurát, amit majd a doktornak kell kitölteni, mi pedig fizetünk mint a katonatiszt. Van még mindenféle kitöltési útmutató meg egyéb papírok.
Tehát most ezerrel neki lódulunk, és beszerezzük amit kérnek és a lehető leghamarabb vissza is küldjük a csomagot. Férfi az ügyintézőnk, nem tudom, hogy ez jó-e vagy nem. Azt tudom, hogy amikor az NZQA-nál intézkedtünk ott nagyon flottul, és normálisan mentek a dolgok, és szintén férfi volt az ügyintézőnk :))))))

2010. szeptember 9., csütörtök

Hoppá


Tegnap reggel küldtük el online az EOI-t az Immigration honlapján....ma reggel csak kíváncsiságból belekukkantottam, hogyan állunk. Már ki is húztak minket.... :) FŐ A VIDÁMSÁG, mondotta egy nagyon kedves barátom :)
Ellenőrzik majd, hogy jogosultak vagyunk-e a kérelem beadására. Gondolom ezek olyan általános ellenőrzések, esetleg azt ellenőrzik, hogy amit beírtunk tényleg annyi pontot is ér mit amennyit mi gondoltunk.
Aztán várjuk a szeretet csomagot, amit majd mindenféle bizonyítékkal, orvosi papírokkal, erkölcsi bizikkel, és sok egyébbel együtt vissza kell küldeni adott időn belül.
Ezután várunk, Ők majd kutakodnak, nyomoznak, telefonálnak....
Még nem szaladok ennyire előre, egyenlőre örülünk, hogy idáig is eljutottunk!!!!!

2010. szeptember 7., kedd

Az óceánnál







Különösebb komment nélkül bepakolok pár képet amit szombaton csináltunk a Waihi Beach-en.
Nem kimondottan a kedvenc partom, mert állandóan fúj a szél, semmi árnyék, igaz most ez nem is kellett volna:)
Azért nagyon jó volt ott lenni a nagy víz partján, imádom :)))))

Megvaaaaan :)

Ez még egyenlőre egy lépcsőfok, de nagyot kellett lépni :)
Tegnap megkaptuk a Férjem alias Győző mesterlevelének itteni honosíttatásáról az értesítést....vagyis elfogadták Őt mint a szakmájának a mesterét!
Kicsit bonyesz tudom, de azért nem volt ördöngösség, és nem volt szívatás, pedig ez ügyben veszedelmes vélemények láttak már napvilágot.
Nagyjából vázolom a lebonyolítást. Ja, és hogy ez miért is kellett???? Mert így kapunk jó sok plusz pontot a PR beadásakor!
Tehát első körben ki kell tölteni az NZQA honlapján a megfelelő online beadványt aminek a lezárásával együtt jó kis összeget ott kell hagyni, persze szintén online. Ez durván $800.
Aztán jelentkezik az ügyintéző e-mail-ben, hogy megkapta, köszöni, Ő lesz az ügyintéző, és még kell neki ez meg az. Beszereztük ezt meg azt, és szintén elküldtük neki. Ezután megint e-mail, hogy köszöni szépen, de még kell papír. Tulajdonképpen a beküldött igazolások igazolása. Bürokrácia, nem kell felkapni a vizet, hanem a lehetőségeinkhez mérten mindent be kell szerezni amit csak kérnek. Na innen kicsit bonyolódott a dolog, de mivel éppen kapóra jött, hogy otthon voltunk látogatóba, sikeresen beszereztük a beszerezhetetlennek tűnő papírokat :)
Siker!!!
Elküldtük, persze mindent fordíttatva, és hitelesíttetve!!!
Aztán két nap csend volt, kérdeztük, hogy ugyi odaért? Válasz gyors volt, persze, minden rendben, és a lehető leggyorsabban a seggére ver az ügynek.
Közben nézegettem az NZQA honlapján, hogy hol is tartunk, és komolyan mondom 2 nap alatt mindent lezavart az ember, és a zárás napján fel is adták az igazolást. MEGKAPTUK tegnap!!!
Nagyjából 4 hónap volt, persze közben az ügyintéző is elment szabira, és Mi is voltunk 1 hónapot.
Azt hiszem ha jobban igyekszünk a papírok összeszedésével legalább egy hónapot lehetett volna spórolni az időn.
Nagyon nagy az öröm, mert végre bele vághatunk a PR ügyintézésbe, ami nagy falat lesz :)
Majd erről is írok természetesen, igaz ez a blog nem kimondottan ilyen dolgok miatt született, de ha már történik valami érdekes és tanulságos, azért ezeket megosztom a szeretett nagyközönségemmel :))))))

2010. augusztus 23., hétfő

Kicsit elment..........





Kicsit elment a kedvem az írástól.....nem tudom miért :)
De azért vannak híreim is, hamarosan újra kiskutyások leszünk. Dessy a kisebbik sárga szukánk tüzel. Egy héten belül megyünk fedeztetni, és újra kiskutyáktól lesz hangos a ház :) Karácsonyi kiskutyák lesznek, vagyis mire az új családhoz mennek, addigra éppen karácsony lesz.
Nekem ezek az alkalmak mindig nagy boldogságot jelentenek, mert látom mennyi minden öröklődik a gyönyörű kutyáimból a picikbe, és amúgy imádom a kiskutyák illatát. Persze van ezzel munka bőven, főleg azzal hogy illat maradjon és ne szag :) De szeretek körülöttük lenni, beülni az ellető ládába, és órákig nézegetni az újszülötteket, aztán amikor kinyílik a kis szemük, és elindulnak az megint hatalmas élmény.
Most nagy dologra készülünk, mert szeretnék egy webkamerát az alomba rakni, és a weblapunkra felrakni, hogy bármikor, bárki láthassa éppen mit csinálnak, hogyan fejlődnek, okosodnak a drágáim. Még nem tudom hogyan lehet ezt megoldani, de nagyon az ügyön vagyok :)
Most csak pár kép amiket találtam a gépen, de amúgy milliónyi van :)
További infó: www.labloverkennel.com

2010. augusztus 12., csütörtök

Harmadik hét






Hétfőn Budapest volt a cél, ügyet intéztünk, de eközben azért csináltunk mást is. A Nagylányom a barátjával eltöltött vagy 5 óra hosszat a vidámparkban, mi addig a parkban lébecoltunk. Estig elment az idő, és úgí döntöttünk, hogy moziba megyünk. Mi az Avatar című filmet választottuk 3D-ben. Nem bántam meg, nagyon nagy élmény volt, fantasztikus!!!!


Kedden este Seal koncert várt Minket Pécsett. Ez már a harmadik Seal koncertünk volt, tudtuk mire számíthatunk, mit kaphatunk. Meg is kaptuk :)))))) Az ember fantasztikus, a zenészei briliánsak, csoda volt a koncert megint :)

Szerdán a barátainkkal mentünk Veszprémbe, zenei fesztivál volt. Úgy volt, hogy mindketten jönnek, de sajnos egyikükkel kellett beérnünk. Így nem igazán lett az este olyan amilyet szerettünk volna, és azt hiszem ha előre tudjuk, hogy nem lesz teljes a létszám nem megyünk el. A végére már igazán pukkancs lettem, untam, és azt hiszem már nagyon fáradt is voltam.
Zsuzsikám, köszi az estét, sajnálom, hogy nem úgy sikerült ahogy azt elképzeltük :)))))Majd legközelebb :)

Csütörtökön nagy buli várt ránk :)))
Szintén régi barátokkal mentünk kirándulni. Megmásztuk a Rám-szakadékot!!!!
Egész napos kirándulás volt, jóféle reggelivel az árnyas fák alatt és még jobb ebéddel, már kissé elgyengülve :))) Képeket rakok fel erről a megmérettetésről, mert nagyon nagy élmény volt, attól függetlenül, hogy nagyon meleg volt, szerintem legalább 40 fok, és a papucsom is elszakadt, hiszen mi másban menne az ember ide, mint papucsban :))))))
Simi és Tüncike! Felejthetetlen élmény marad Nekünk az a nap!!! Nagyon szépen köszönjük :)))

Pénteken reggel lementünk a Balatonra az Új-Zélandon megismert barátainkhoz. Vagyis ez is kissé bonyolult...........na, szóval
A barátnak van nagy szerelme, akit nevezzünk a barátnőnek, akinek van anyukája /puszi Zsuzsika, köszi mindent :)/ aki pedig egy nagyon fasza kis tábort vezet a Balatonon.
Ide voltunk hivatalosak.
Pénteken reggel landoltunk, és másnap reggel jöttünk el, amit megbántunk, mert maradhattunk volna még legalább délutánig, mert Nekem csak este volt programom.
Sokat fürödtünk, isteni rántott húsit ettünk paradicsom salival, és még sok minden mást is.
Édesek a gyerekeik, fantasztikus a család............!!!!
Este elmentünk a városba a kavalkádba, szintén nagyon jó volt, aztán jöttek a szúnyogok, amin nagyon meglepődtünk. Én még ennyi vérszívót egy helyen nem láttam. Éjjel dinnye evés, kis borocska iszogatás, és mentünk volna aludni, de azt nem nagyon lehetett. A rengeteg szúnyog, és a hatalmas hőség................embertelen volt. Nem sokat aludtunk, így már reggel fél 5 körül készülődtünk a partra kicsit enyhíteni az éjjeli hőséget. Azt hittem, hogy hajnalban nincsenek szúnyogok............, de vannnnnnak. Ahogy leértünk a partra arra lettem figyelmes, hogy nagy morajlás van mindenfelé, mire rájöttem, hogy mi az, már meg is támadtak a mocskok. Berohantunk a vízbe, és csak a szemünk volt kint mint a vízilovaknak, de így sem nyughattak. Kirohantunk, és futásnak eredtünk, nagyon vicces volt. Még ennyi szúnyogot életemben nem láttam egy helyen!!!!!
Nektek is köszönet mindenért, nagyon jó volt együtt lenni!!! :)
Még ezen a napon várt rám egy osztálytalálkozó. Én magam szerveztem még innen. Akit tudtam mindenféle közösségi portálokon elértem, vagy közvetlenül, vagy közvetve.
Nem voltunk nagyon sokan, de aki ott volt annak nagy köszönet, annak is aki el akart jönni, de programja volt. Sokat beszélgettünk, amolyan kötetlen dumcsiparti volt, és szerintem jól éreztük magunkat. Hiányoztak már nagyon a régi osztálytársak, talán a távolság is benne van a dologban, nem tudom. Dehogy nem tudom, persze, hogy benne van :)))) Amíg otthon éltem, nem nagyon foglalkoztam ezzel. Itt-ott összefutottunk, vagy hallottam azokról akikkel nem találkoztam.
Köszönöm, hogy eljöttetek, remélem minden évben megteszitek ezt!!!! :)

Vasárnap a családdal töltöttük a délután nagy részét, és az estét.
A Keresztapám hívott minket hozzájuk, és onnan mentünk egy nagyon jó étterembe. Ott voltak az uncsitesóim, Nekik a gyerekeik, és egyik részről a férj is. Nagyon kitett mindenki magáért, és nagyon jól is éreztük magunkat. Fesztelen volt a beszélgetés, nagyon jó volt Velük lenni!!!!
Igaz a vacsinál már inkább a bepakolandó kaja mennyiségéről fecserésztünk, mert állati adagokat kaptunk, és nagyon finom volt a vacsora :)
Köszönöm a szép estét, és a kedvességeteket!!!

Na felpakolom a képeket, mindenki tegye a megfelelő helyre őket :)))))

Második hét vasárnapja





Egy kis szünet után, írok tovább, mert lassan elfogy az ihlet :)
Vasárnap az Anyósom / akit nagyon szeretek / által megszervezett családi bulira voltunk hivatalosak. A Sógornőm barátjánál volt egy vidéki házban. Mire odaértünk már nagyban sütöttek, főztek, együtt volt a család, aminek nagyon örültünk, igaz egy kis félelem is volt bennem, mert az Apósom is ott volt akitől már nagyon régen elvált az Anyós, de soha nem tudott megbocsájtani Neki. Szóval féltem a kabarétól, mert ha jól emlékszem a válás óta nem nagyon voltak egy légtérben, és ez már több mint 25 éve volt. Az Anyósom szája pedig.......sokszor a nyomdafesték sem bírja el :) Nem olyan nagy a család, de valahogy mégis voltunk elegen, és nagyon, de nagyon jó buli volt. Mindenki aranyos, kedves , érdeklődő, nagyon sokat beszélgettünk, és sokat nevettünk. Talán ez hiányzott a legjobban otthon, az önfeledt nevetés, a gondtalan röhögés.
Sajnos a Sógornőmmel nem volt valami fesztelen a kapcsolatunk amíg otthon éltünk. Ez azt hiszem az Én hibám első sorban, de külső tényezők is voltak, aztán talán egy kicsit Ő is benne volt. A lényeg, hogy végre ez is rendbe jött, sokat nem beszéltünk, csak éreztem, hogy szeret, aminek nagyon örülök, mert nagyon fasza csaj, és rettenetesen megrángatta az élet, de talpon van, sőt egyenes gerinccel áll minden gond elé......le a kalappal előtte.
A képeken nem látszik, de voltak nagyon bulis pillanatok is, de azokról nem mesélek, maradjanak meg mindenkinek az emlékeiben :))))))
Azt hiszem a családból senki nem olvassa a blogomat, de azért nagyon szépen köszönöm Nekik ezt a szép napot :)
Külön köszönet Gábornak, akinél a buli volt :) Állati volt!!!!!