A múlt héten Feilding-ben voltunk a szokásos Nemzetközi Kutyakiállításon. Nem tudom miért hívják nemzetközinek, amikor ide a világ legvégére még Ausztráliából sem jön senki, de Ők tudják:)
Csak a legkisebb csajszit /kutya csajszi/ vittük magunkkal, mert inkább a kirándulás öröméért mentünk, mint új babérokra törni.
És nem is a kirándulásról szeretnék írni pár sort, hanem az ott felmerülő problémáról ami most már sajnos minket is érint.....
Eddig csak sejtettük, hogy a megtartott kutyánk Lizy, elképzelhető, hogy örökölte az epilepsziát az apjától. Voltak kósza szóbeszédek, de inkább a tényeknek szeretek hinni, hiszen az emberi "jóakarat" nem ismer határokat. Amikor fedeztettük a kutyánkat, Wena-t, még nem tudtuk, vagyis a kan tenyésztője eltitkolta, hogy a kutyája epilepsziás. Akkor ez a kutya az ország legeredményesebb kanja volt, így eszünkbe sem jutott egy pillanatra sem, hogy a tenyésztője ekkora aljasságra képes.
A kan már nem él, egy epilepsziás roham közben meghalt. Amit most megtudtunk, hogy egy testvére Ausztráliában él aki szintén beteg, és van már olyan gyereke is aki szintén mutatja a betegség jeleit.
Na, a lényeg, hogy itt vagyunk egy olyan kutyával akit tenyésztési céllal tartottunk meg, de már nyugdíjban van. Másfél éves, életerős, soha nem tudhatjuk, hogy mikor jön elő az akár halállal is járó betegség. Szívem szerint csinálnék valamit azzal az emberrel aki ennyire felelőtlenül gyártja a kutyákat, nem törődve azzal, hogy családok tagjai lesznek, olyan emberekhez kerülnek akik imádják ezeket a kutyákat, és más felelőtlensége miatt elveszthetik. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen betegség hatalmas szenvedéssel jár a kutyának.
Nagyon mérges vagyok, és még annál is jobban tehetetlen.....nem tudok mit csinálni, nincs semmi módja annak, hogy valamit tehessek, nincs semmi következménye.......habár ez csak a törvényes megoldásokra igaz!!!
Egyet megfogadtam, hogy nem hagyom el a kutyámat, ha beteg lesz, ha nem, mert az is előfordulhat, és ebben bízom, hogy nem mutatkoznak majd Rajta a betegség tünetei, és szépen le éli az életét, de kölykei akkor sem lehetnek, mert az utódoknál halmozottan jelentkezik a betegség. De nem hagyom ennyiben a dolgot...."mindenki megjön egyszer"!!!!!!
Helloka! tejesen egyetertek veled, az emberek neha nagyon felelotlenek tudnak lenni es onzok mert csak a maguk joletere gondolnak figyelembe se veve azt hogy masoknak ezel nagyon sokat arthatnak.
VálaszTörlésCsodalom a batorsagotokat hogy felmertetek valalni ezt a nagy kalandot! csodalatos hejen eltek, gratulalok nektek!!!